Nálunk úgy zajlik a Karácsony,hogy 23.-án este miután a fiúk lefeküdtek akkorn gyorsan titokban állítjuk fel a fát (merthogy azt is a Jézuska hozza)és másnap az ebéd utáni csendes pihenő alatt hozza az ajeszokat.Nem volt ez másképp most. Amikor a fiúk elaludtak Sanyi nagynehezen felvonszolta a fát ami hatalmas volt. Berakta a nappali közrpére és leszedte róla a hálót.
Casi csendben üllt a sarokban, csak figyelt.Aztán amikor a fa kinyilt egy kicsit meglepődött, hogy ez a valami ujszagú nagy dolog most minek van itt. Sanyi látva ezt elkezdte neki mosdani, hogy ez egy cicaevő fa és ne menjen a közelébe.Feldíszítettük annak rendje modja szerint. Rákerültek a mézeskalács díszek, amiknék szépen megkértem Casit, hogy ne egye meg.Az éjszaka nyugusan telt, pedig azt hittem Csai majd felmászik a fára és ott fog rajta lakni, de szerencsére ez neki eszébe sem jutott.
Másnap volt nagy öröm amikor a fiúk felébredtek. Casi is ott nyüzsgött mellettük. Délután amikor megérkezett a család és a fiúk is felkeltek az alvásból elkezdődött a nagy ajándékbontás. Casi beüllt a fa alá és onnan szemlélte az eseményeket. Egyre bátrabb lett és már aktívan részt vett a csomagolások eltüntetésében.
Meglepő módon nem rémült meg a sok idegen embertől, kiváncsian mindenkihez odament és lemeózta. Csalódottságomra rájött, hogy ami a fán lóg az ehető és játszani is lehet vele, ugyhogy ezt jól ki is használta.
Mindazonáltal amitől féltem, hogy feldönti majd a fát meg elrágja a villógók vezetékeit amik a lakás bármely pontján megtalálhatóak voltak, nos ebből ő semmit nem csinált. Nagyon büszke vagyok rá, hogy ilyen jól viselte az ünnepeket és a velül együtt járó nyüzsgést.